Pumák Sóskút felett

Pumák Sóskút felett

Egy Liberator lezuhanására való II. világháborús gyerekkori emlékezés után (Légiriadó a cseresznyefa árnyékában), jelen írás objektív adatok felhasználásával követi szereplőit a felszállástól a végkifejletig, és áttekinti a főszereplő hősies, egyben romantikus, ám ugyanakkor tragikusan végződő életét.

A B-24-sek félpercenként dübörögtek végig a Bari közelében lévő Stornara repülőterének kifutópályáján. Egyik óriást a másik után nyelte el a reggeli napot eltakaró szürkeség. A 456.BG négy századának 30 bombázója bombaterhével nehézkesen emelkedett fel 4500 méterre, ahol már ragyogó napsütésben hosszas körözéssel kezdtek gyülekezni …

   1944. július 2-án vasárnap reggel, több mint 600 db B-24-es és B-17-es repülőgép szállt fel olaszországi repülőterekről, hogy az amerikai tervek alapján – vadászbiztosítás mellet – Budapest rendező pályaudvarait, olajfinomítóit, repülőterét és más létesítményeit támadja. A 15. AAF összes Bomber Wingje bevetésre került, köztük a 304. BW 456.BG-je is. A különböző repülőterekről felszálló bombázógépek a kijelölt légtérben gyülekeztek, ahol már várták őket az előírt formációkba történő besorolást segítő repülőgépek (un. zebrák), amelyek legénysége különböző színű jelzőrakéták kilövésével segítette az alakzatokba fejlődést, majd az összeállt oszlop az Adriai tenger irányába fordulva indult el.

   A háborúnak ebben a szakaszában az amerikai bombázó oszlopok hossza már meghaladta a 100 km-t is. Általában az élen haladó köteléket védte nagyon erős kíséret. A formációban hátrább lévőket a két oldalon fel-alá cirkáló vadászrepülő - alakulatok biztosították. A négymotorosok vadászvédelmét ezen a napon a 306. Fighter Wing biztosította. Egyik egységének, az 52.FG-nek feladata a Shell olajfinomítóit és a közelben lévő vasútállomást támadó 304.BW négy Liberator kötelékének (BG) közvetlen vadászbiztosítása volt. Az 54 db Mustáng vadászgép a dél-olaszországi Madna repülőtérről indult 07 óra 40 perckor és csatlakozott a 304. BW-hez a kijelölt légtérben.

Mustang vadászraj

   A bombázó oszlop kötelékei a Dinári-hegyvidék fölött elérték a 6000 m magasságot. Az elhasznált üzemanyagtól könnyebb repülőgépek most már gyorsabban emelkedtek. 09 óra 40 perckor az első kötelék  már elhagyta Kiskunhalast. Az első bombák 10 óra 10 perckor robbantak a Shell olajfinomítóinál, és a Duna-parti teherpályaudvaron. Az egymás után érkező gépek tovább folytatták a rombolást, majd az elsőnek érkezett 304. BW négy köteléke a célpont felöl kirepülve déli irányba fordulva visszaindult.

Me vadászgép a Liberator ellen

   Amikor a 304. BW négy köteléke célpontjára fordult, a kísérő Mustángok leváltak a bombázókról és déli irányban igyekeztek Érd - Tárnok légterébe, hogy bevárják a célpont felől kirepülő bombázókat. Félúton azonban, tévedésből egy segítséget kérő kötelék rádiójelzésére visszafordultak. Mire rájöttek a tévedésre, igyekeztek visszatérni a védelem nélkül maradt 304.BW-hez, azonban elkéstek. A célpont felöl kirepülő bombázók utolsó kötelékét, a 456.BG-t meglepetésszerű magyar vadásztámadás érte.

   Ugyanezen a vasárnapon, Veszprém-Jutas repülőterén állomásozó magyar 101. vadászosztály 18 vadászgépének pilótája, köztük Szentgyörgyi Dezső zászlós kapott parancsot bevetésre. A pumafejjel díszített Messerschmitt Me-109-es kötelék 09 óra 40 perckor szállt fel, ekkor az amerikai légi armada eleje már Kiskunhalas felett repült. A 18 magyar vadászrepülő Komárom légterében csatlakozott a német vadászrepülőkhöz. Budapest légterébe érve saját tüzérségi tűzbe kerültek, amely a vadászköteléket erősen meglazította, ezért a magyar vadászrepülők déli irányba fordultak. A németek, az akkor már a Budapest felett támadó, sőt a fővárost már elhagyó kötelékeket támadták meg, s légi harcba keveredtek az amerikai vadászokkal is. A 18 magyar vadászgép egyedül maradt, ekkor került látószögükbe az 52.FG hibája miatt vadászbiztosítás nélkül maradt, a célpontot elhagyó bombázó Wing utolsó köteléke a 456.BG Érd – Sóskút légterében. A magyar vadászgépek parancsnoka azonnal utasítást adott az előttük és alattuk laza harcrendben repülő kb. 30 bombázóból álló kötelék megtámadására. A vadászok felülről zuhantak a bombázókra, amelyek minden fedélzeti fegyverrel elképesztő zárótüzet lőttek a vadászgépekre. Szentgyörgyi Dezső zászlós Me-109 gépével már nagy távolságból tüzet nyitott a kötelék közepén kiszemelt négymotorosra, majd közelebb kerülve a vadászgép összes tűzfegyverével lőtte. A védekező össztüzek csíkjai nagyon közel mentek el mellette. Aztán egyszer csak ott volt előtte a Liberator hatalmas szárnya, ismét tüzelni kezdett, géppuskával majd gépágyúval. Úgy ötven méterre a Liberatortól megkezdte a leválást bal fordulóval, majd hirtelen jobb fordulóra váltott, hogy a támadást megismételje, de a szárnytőnél erősen sérült, két hajtóművéből vékony füstcsíkot húzó bombázóból ejtőernyők sorozata jött ki. A gép enyhén süllyedve, magát önállósítva kitért köteléke irányából, majd sérült szárnya levált és Pusztazámor-Etyek között, Etyek – Ödönmajor magasságában zuhanásba ment át. Amikor Szentgyörgyi Dezső gépét egyenesbe hozta, tőle balra úgy 30 méterre egy vele párhuzamosan repülő Mustáng pilótájának szemébe nézett s átvillant rajta, ezek többen is lehetnek, de már látta is mögötte a visszatérő többi Mustángot. Ekkor a botkormányt hasra húzva zuhanásba ment át, majd éles fordulóval lerázva a bosszúszomjas Mustángokat, Székesfehérvár irányába indult, maximális sebességet hozva ki gépéből, és nemsokára repülőterükön Veszprémben szerencsésen le is szállt, ahol a többiek nagy része már izgalommal várta.

Ekkor aratta Szentgyörgyi Dezső zászlós 9-ik légi győzelmét, és ez volt az első négymotoros bombázója, amit megsemmisített.

   E napon a 456. BG hat Liberatorát érte támadás és zuhant le Budapest és a Velencei tó között.

*

Szentgyörgyi Dezső vadászgépével

Szentgyörgyi Dezső 1915-ben Kőkúton született, elemi és polgári iskoláit Enyingen végezte. Parancsnokai hamar felfigyeltek rá, rátermettsége és szilárd jelleme miatt alkalmasnak találták arra, hogy vadászpilótának képezzék ki. Vitézi címét édesapjától örökölte. A II. világháborúban harci pilótaként vett részt, majd pályája a legendás Puma században folytatódott, amelyet 1944-ben szerveztek Veszprém állomáshellyel a magyar légtér védelmére.

   A magyar légierő történetében a Puma század érte el a legkiemelkedőbb eredményt a II. világháború során. A profik között is a legnagyobb Szentgyörgyi Dezső zászlós volt. Több mint 300 bevetéssel, 33 légi győzelemmel a háború legeredményesebb magyar vadászpilótája, az ászok ásza volt. „Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse” - szólt a Puma század jelmondata, ami az ász pilóta egész pályáját, életét is jellemezte.

   Szentgyörgyi Dezső leckét adott lovagiasságból is ellenfeleinek. Emberségét és mentalitását bizonyítja, hogy 1944 augusztusában „elkapott” egy magányos Hurricant a Balaton felett, az szárnybillegetéssel jelezte, hogy nincs lőszere, megadja magát. Szengyörgyi nem végzett az angollal, hanem kikísérte az ország légteréből és megakadályozta, hogy az időközben odaérkező Me-110 romboló-kötelék lelője. A 60-as években aztán a MALÉV főpilótájaként Londonba repül, ahol egykori ellenfele katonai tiszteletadással, díszzászlóalj élén fogadja a lovagias magyart.

 

Szengyörgyi Dezső főpilóta



   Élete a sors furcsa iróniája: épségben végigharcolta a háborút, túlélte a politikai üldöztetéseket, tevékenyen vette ki részét a polgári repülés fejlesztésében, de nyugdíját már nem érhette meg. A végzetes baleset, amely elszólította a felhők egykori bajnokát 1971. augusztus 28-án érte, mikor is gépe leszállás közben –Kastrup repülőtér közelében, Koppenhága térségében – egy hatalmas viharba keveredett, és leszálló szögben érte el a tenger vizét. A hatvan tonnás IL 18-as több száz métert siklott a vízen, majd a tengerfenék egyik sziklájába vágódott. Szentgyörgyi Dezső a gép kapitánya, magát nem kímélve a végsőkig küzdött, hogy mentse, ami menthető. A magassági kormányt oly erővel húzta, hogy megfékezze a katasztrófát, hogy valamennyi izma megszakadt. A hős élete alkonyán, utolsó hőstettként három ember életét mentette meg, köztük Vándor Kálmánét, a neves sportújságíróét is.

   A legendás pilóta emlékét, a mezőföld városában Enyingen, méltó módon őrzik. A művelődési háznál elhelyezett emléktáblájánál, az idén is méltóan emlékeztek meg vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlósra, a II. világháború legeredményesebb pilótájára, a nagyszerű emberre.

   A Puma – story végül dicsőségesen végződött. A rendszerváltás után a kecskeméti 59. Szengyörgyi Dezső Repülőbázison a MÍG 29-es-es század újra felfesthette gépeire az üvöltő pumafejet. Nem is olyan régen pedig a SAAB svédországi üzeméből kigördült Gripeneken szintén ott díszlik a II. világháború magyar pilótáinak jelvénye és jelmondata: „Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse”.

Zalavári Sándor

JEGYZET:

Army Air Force(AAF) = szárazföldi haderő légi hadserege

Bomber Wing(BW) = bombázórepülő ezred

Bomber Group(BG) = bombázórepülő osztály

Fighter Wing(FW) = vadászrepülő ezred

Fighter Group(FG) = vadászrepülő osztály

Mustáng = amerikai vadászrepülőgép

Hurricane = brit vadászrepülőgép

B-24 = Liberator amerikai négymotoros nehézbombázó

B-17 = Plying Fortress amerikai négymotoros légierőd

FORRÁS:

-LÉGI HÁBORÚ MAGYARORSZÁG FELETT II. Pataky Iván, Rozsos László, Sárhidi Gyula. ZRINYI KIADÓ.

-ELFELEJTETT HŐSÖK. Bence Csaba. PUEDLO KIADÓ.

-TAPINTHATÓ TÖRTÉNELEM. A Magyar repülőgéproncs-kutatók hivatalos honlapja.

-Haditörténelmi levéltár (Budapest).

-Honvédségi Közlöny évfolyamai (1939-1944).

-MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis honlapja.

-Felhők lovagjai egykoron és ma. NAPLÓ. Veszprém 2003.

-Kárpáti Igaz Szó. Bátorság (2005).