2014. december 17., szerda

Iparosok-kereskedők


        Epizódok
Sóskút történelméböl
             9.


        Iparosok-kereskedők
              19 sz. végének sóskúti iparosai és kerekedői

Az elmúlt időszakban számos írás jelent meg,
Sóskút régmúlt iparosairól, mely ugyancsak
számos kiigazítást, módosítást igényelt.
Íme, egy hiteles jegyzék Sóskút iparosairól,
kereskedőkről az 1898,1913 évre vetítve.

A Fejér Vármegye elöljáróságának utasítására, az alábbi jegyzékeket készítették el Sóskút elöljárói, az 1898,1913 év iparosairól és kereskedőiről:

Iparosok-1-1892
IPAROSOK JEGYZÉKE(1898).
1.   Hangyassy Tamás          kocsma
2.   Schober József                 kocsma
3.   Patacsics György             kovács
4.   Németh József                 kovács
5.   Román János                   kovács
6.   Hangyassy Tamás          mészáros
7.   Schóber József                 mészáros
8.   Sáskó Tamás                   asztalos
9.   Pelikán József                  asztalos
10. Klein Károly                    asztalos
11. Kardinál Ignác                kádár
12. Veszeli Dániel                  szabó
13. Vass Tamás                     szabó
14. Józsa Endre                      szabó
15. KrisselTamás *               cipész
16. Tress* István                   csizmadia
17. Veszeli Márton                csizmadia
Iparosok-2-1892
18. Kreiner Jakab*                bognár
19. Pavlek Antal*                  bognár
20. Szimandl Imre                 sütő*
21. Mráz András                    cipész
22. Vladár   Károly                bognár
23. Broshek István                kőmüves
24. Chrenkó János                 kőmüves
25. Cserveni* Tamás            kőmüves
26. Andrejkovics Pál             kőmüves
27. Szimonovics* Tamás     kőmüves
28. Frisch György                   szabó
29. Partl József                       szabó
30. Krutzler József*               cipész
31. Straub Tamás                   szabó
32. Mészáros Ferenc              cipész
32. Weisz Ferenc                     mészáros

KERESKEDŐK JEGYZÉKE(1898).
Kereskedők-1892
1.    Sóskúti segélyegylet mint szövetkezet
2.    Sóskúti kőbánya vállalat.
3.    Kohn Ignác                     vegyes kereskedő
4.    Lándler Adolf                 szatócs
5.    Schuller József                szatócs
6.    Braun Máté                     szatócs
7.    Urbach Bernát                szatócs
8.    Tancs Lajos                    szatócs
9.    Eisenstadter Adolf         szatócs
10.  Klein Károly                   szatócs
11.  Szimandl Imre                szatócs
12.  Hangyassy Tamás         kocsma
13.  Schober József                kocsma

Aláírások: Várady Mihály körjegyző
                     Kováts András bíró
 

Kereskedők-1913
KERESKEDŐK JEGYZÉKE(1913).
1.     Lándler Adolf                  szatócs
2.     Weidlinger Miksa          szatócs
3.     Fogyasztási és értékesítő
         szövetkezet                    vegyeskereskedő
4.     Takarékpénztár             pénzintézet
5.      Schuller József              szatócs
6.      Bleich Mórné                rőfös árus
7.      Eisenstadter Adolf       szatócs
8.      Maütner Sámuel          szatócs
9.      Weisz Mórné                 szatócs 

Aláírások: Tillmann László jegyző
                    Ceilinger Mihály bíró



 
Budapest 2014. december
Zalavári Sándor

JEGYZET:
*A kézírásos jegyzék vezeték neveinek olvasása és rögzítése feltételes.
FORRÁS:
1. Fejér Megyei Levéltár.
2. RadixIndex adatbázis.     




2014. december 10., szerda

Kivándorló tanító



        Epizódok
Sóskút történelméböl
             8.

Kivándorló tanító
Egy mozgalmas életpálya röpke állomásai

„Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt,
hogy legjobb tudását latba vetve felfedezze azt, amit már addig is tudott.”

PAULO COELHO
 


Szojka Ferenc

Szojka Ferenc (1908-1986) a jómódú szőlő és- barack birtokos sóskúti Szojka család gyermekeként született 1908-ban. A tanítóképzőt 1930-ban Budapesten végezte el, s egy kis kitérő után 1932-ben már Sóskúton tanított egészen 1946-ig.1936-ban házasságot kötött Tillmann László sóskúti vezető jegyző leányával, Tillmann Erzsébettel. Első gyermekük László 1938-ban született. A sóskúti tanítók közül egyetlenként harcolt a II. világháborúban zászlósként, s a fogságot elkerülve súlyos betegen érkezett haza 1945-ben, amelyből hosszabb kórházi kezelés után gyógyult meg.
      A Csehszlovák - Magyar lakosságcsere folyamán települt ki Csehszlovákiába, egyúttal előkészítendő, családjának későbbi áttelepülését, így 1947-ben sor kerülhetett a teljes család áttelepülésére is.
      Kezdetben Petrova Ves faluban tanított, majd 1948-ban, miután, mint minden más sóskúti, a Szojka család is lakást, földeket kapott Pozsonyban, s ősszel már itt folytathatta tanítói pályafutását. Több iskolában tanított, majd iskolaigazgató volt egészen az 1950-es évek közepéig, amikor is hangszalagjai megbetegedtek. Többször majdnem megnémult, míg végül az orvosok tanácsára abba kellett hagynia a tanítást és elhagyni pályáját. Végül az „Új Szó” napilap szerkesztőségében nyert el lektori állást, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
       A Szojka család történetét vázolva szánjunk néhány sort egy másik tagjára, Lászlóra, a legidősebb fiúra:
Szojka László elemi iskolai tanulmányait Sóskúton kezdte el, és Csehszlovákiában folytatta.
Régi hazája nyelvét, anyanyelvi szinten mindvégig megőrizte. Középiskolai, majd egyetemi tanulmányai után gépészmérnöki diplomát szerzett és a Csehszlovák Államvasutaknál helyezkedett el, ahol a kötelező gyakorlati idő után különböző vezető beosztásokban dolgozott. 1989-től hét éven át nyugdíjazásáig, a Csehszlovák Államvasutak, illetve a Szlovák Köztársaság Államvasútjai magyarországi vezérképviselője volt. Már nyugdíjasként 2000-ben - érdekes epizódként - a MÁV szlovákiai képviselőjeként tevékenykedett.
Szakírói tevékenységeként számos könyve jelent meg, s mai is folyamatosan publikál a helyi szakmai folyóiratokban.

Fotó emlékek


Esküvöi kép-1936
 
Tanítóképző végzősei-1930

 

Osztálytabló-1937-38



 







Szojka Ferenc-1946
Budapest 2014. december
Zalavári Sándor
Forrás:
1.Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár.
2.Szojka László adatközlése.





Levél a püspökhöz


        Epizódok
Sóskút történelméböl
             7.

Levél a püspökhöz
Egy falu lakóinak kérelme püspökéhez

„Nagy különbség: hinni valakinek vagy hinni valakiben”
WAUGH.

A sóskúti polgárok 1932. június 12-én levelet írtak Shvoy Lajos (1879-1968) megyéspüspöknek, mely- 392 aláírást tartalmazó- levélben kérvényezték, a Bicskére távozó Gríger Miklós helyét Sóskúton ideiglenesen betöltő Farkas Károly plébános végleges kinevezését. Indoklásul felhozták, hogy Sóskút lakói a helyettesítő plébánost szeretik, és nagyon ragaszkodnak hozzá.
Részlet a levélből
Az aláírók nevei az aláírások sorrendjében:
Jirka Ferenc igazgató-tanító
Resch Imre tanító
Dr Véghelyi Ernő uradalmi felügyelő
Dr. Véghelyi Ernőné
Fábián Imre állami tanító
Faludy Károly nyugdíjas tanár
Faludy Károlyné
Tholt Ida tanítónő
Tholt Gézáné
Major Júlia óvónő
Kipper Izabella tanítónő
Balogh Kornél gyógyszerész
Dr. Köpl Arnold körorvos
Rehus Ferenc községi bíró
Kastaly Károly adóügyi jegyző
Szkladányi Jenő r. kat. kántor
Tillmann László jegyző
Szimandl Rudolf
Kovács József
Szojka Ferenc tanító
Kipper Erzsébet tanítónő
Resch Imréné tanítónő
Vibrál Anna óvónő
Andreetti Károly egyházközségi elnök
valamint további 368 név.

A levél szövegének másolata:

Nagyméltóságú és Tisztelendő Püspök Úr!
Kegyelmes Urunk és Atyánk!

                     Esedezni bátorkodunk Nagyméltóságodhoz, kegyeskedjék megengedni, hogy fiúi hódolattal Nagyméltóságod főpásztori trónja elé járulhassunk, és legalázatosabb kérelmünket terjeszthessük nagyméltóságod színe elé, hogy Farkas Károly urat, Jézus buzgó papját, és Nagyméltóságodnak hűséges szolgáját, ki Nagyméltóságod rendelkezése alapján jelenleg Sóskúton, mint a r. kath. plébániahivatalnak ideiglenes administrátora működik, Nagyméltóságod sóskúti r. kath. plébánosnak kinevezni kegyeskedjék.
                     Legalázatosabb fiúi esedezésünk megokolásaképp, arra a tényre bátorkodunk hódolatteljes tisztelettel hivatkozni, hogy a sóskúti mélységesen vallásos r. kath. hívek Farkas Károly urat nagyon tisztelik, becsülik, szeretik, nagyon ragaszkodnak a jó lelkipásztorukhoz, és nagy lelki bánatukra, fájdalmukra szolgálna, ha őt el kellene veszíteniök. Mi is ezer gonddal, bajjal küzdő szegény magyarok vagyunk és mindennapi imádságunk, hogy a mindenható Isten, Nagyméltóságod jóságos atyai intézkedése révén, vigasztalásunkra legalább forrón szeretett lelkiatyánkat körünkben megtartsa.
                     Ami azt a körülményt illeti, hogy Farkas Károly úr nem bírja elegendőképpen a tót nyelvet, hódolatos tisztelettel megjegyezni bátorkodunk: községünk népe hála Istennek, már annyira megmagyarosodott, hogy itt igazában nincs is szükség tótul tökéletesen tudó plébánosra, de ezenfelül Farkas Károly úr még azt is megígérte, hogy rövid idő múlva annyira fogja vinni a tót- nyelven, hogy akik még itt talán nem tudnak magyarul, azokat is teljes megelégedésünkre fogja tótul pastorálni tudni, valamint hódoló tisztelettel azt is kijelenteni bátorkodunk, hogy mi Farkas Károly úr ez ígéretének megtartására nézve teljes kezességet vállalunk.
                   Legalázatosabb esedezésünket ismételni bátorkodva, maradunk, Nagyméltóságod felszentelt jobbját hódolatteljes tisztelettel csókolva,
                     Sóskúton, Fejérmegye, 1932. június hó 12-én,
                                                     Nagyméltóságú és Tisztelendő
                                                     Püspök Urnak, Kegyelmes Urunknak
                                                     és Atyánknak,
                     legalázatosabb szolgái, hívei és fiai:
(392 fő aláírása a levélhez melléket 8 lapon)
 
A püspöki döntésnek megfelelően azonban Farkas Károly rövidesen Tinnye, Szent Anna plébániájába költözött, és Sóskútra Tomecz József került.
Tomecz József (1901-1981) 1932-ben foglalta el helyét Sóskúton, ahol 1939-ig, végül is a falu nagy megelégedésére végezte lelkipásztori tevékenységét. Innen Martonvásárra, majd Érd-Ófaluba került, mígnem a püspöki rendelkezés 1951-ben ismét Sóskútra szólította, ahol 1967-íg, nyugdíjazásáig állt a plébánia szolgálatában, és volt a sóskúti hívek megbecsült lelkipásztora.





Budapest 2014. december
Zalavári Sándor
FORRÁS:
1.Magyar Katolikus Lexikon
2.Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár

Tanítók tanítója


        Epizódok
Sóskút történelméböl
             6.

 Tanítók tanítója
142 éve született Jirka Ferenc sóskúti igazgató-tanító /1872-1941/

„A jó tanító nem saját tudásának gyümölcseit osztja meg a tanítványaival,
hanem megmutatja nekik, hogyan arassák le saját gondolataik gyümölcseit.”
Kahlil Gibran

Jirka Ferenc
Jirka Ferenc 1872. július 13-án született Temes vármegyében, Németságon. A tanítóképzőt Temesváron végezte, s a tanítói oklevelet 1887-ben nyerte el. Tanítói hivatását Várfalván kezdte, mint kántortanító, majd tíz éven át Győr-Gyarmaton tanított.
      1907-ben került Sóskútra, s választott falujához haláláig hű maradt. Egy évig tanítóskodott, majd 1908-ban, akkor már állami elemi iskolává lett tanintézményben igazgatói kinevezést kapott, amelyet 1936-ig, nyugdíjazásáig töltött be.
      A kezdetektől fogva részt vett a falu közéletében, kulturális életében.
1919-ben, a Tanácsköztársaság időszakában részt vállalt a falu igazgatásában – vallása és faluja iránti elkötelezettségét, személyiségét, egész életpályáját tekintve – joggal feltételezhetjük, az a nemes szándék vezette, hogy személyes tekintélyével gátat szabjon a faluban fellángoló indulatoknak, zűrzavarnak, itt-ott jelentkező rablásoknak, fegyveres atrocitásoknak [1].
A Levente Egyesület, a Polgári Lövészegylet elnöke volt, a községi képviselőtestület tagjaként a Népművelés vezetője, a Váli járási Tanító Kör elnöke. A színjátszó körök kezdeményezője és egyik vezetője, a Sóskúti Katolikus Énekkar vezetője. Ezek közül több tevékenységet, nyugdíjazása után is, haláláig ellátott.
1941. április 27-én hunyt el, végső nyugalomba a sóskúti temető kápolnája közelében helyezték el.
      Egyik tanítványa, majd pályatársa, Zámori (Kummer) Imre a „Prohászka Ottokár Jubileumi Sorozat”- ban a következőket írta róla:
„Jirka Ferenc, a sóskúti iskola igazgatója egyik legkiválóbb tanítónk volt, Majláth[2] püspök úr nevelte. Legény ember volt, és életét annak szentelte, hogy papokat, tanítókat nevelt a hazának és az Egyháznak. Harminc körüli volt azoknak a száma, akiket ő nevelt tanítóvá, pappá.
Én az ő neveltje vagyok. Prohászka püspök úr igen megbecsülte. Asztalánál állandó vendége volt.
Jirka Ferenchez intézett utolsó levelében ezt írta neki Prohászka püspök úr: Boldog vagyok, hogy adósának vallhatom magam, Krisztusban atyja Prohászka Ottokár”.
Fotók

II.o-1920-as évek
II.o-1933



II.leány o.-1933
Első színjátszó-1920










Színjátszókör
Sóskúti dalárda-1936









Sírkő a kápolna mellett

Értesítés Jirka Rerenc elhunytáról
















Budapest. november
Zalavári Sándor
JEGYZET:
[1] Kifosztották Winkler Dávid boltját, Ödön-pusztát. 500 birkát elhajtottak a káptalani uradalomból, az intéző elmenekült. Kuzsel Péter 45 éves polgárőr fegyveres gyilkosság áldozata lett 1918. dec. 22-én. A csendőrőrs jelentése szerint 6 gyilkosság történt a zavargások alatt.
[2] Majláth Gusztáv Károly Gyulafehérvár püspöke /1864-1940/

FORRÁS:
a. Fejér Vármegye címtára 1931-1932.
b. Szent Mihály Római Katolikus Plébánia. Türkösi rk. egyházközség története.
c. Szőgyi G. Vilmos: Szőgyi Győr naptára 1897 – évek.
d. Horváth Kálmán: Prohászka a szívekben - Magyar Floretti.
e. Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár: anyakönyvek; iskolaügyek, káptalani ülések jegyzőkönyvei.
f. Iratok Pest megye történetéből. Bp. 1969 (Pest Megye Múltjából sorozat- 2).