A Babó-lyukról, túl a meséken
(Amit a Zelezna Baba-barlangról ma tudni lehet)
Sóskút északi oldalán emelkedik a Kálvária-hegy, melynek völgy felöli oldala hajdanában kőfejtőként üzemelt. Ennek nyomai ma is láthatók. Nagy része azonban a deflációnak köszönheti alakzatait.
A sziklafal északi végében, egy kis sziklaudvar szomszédságában található a Zelezna Baba-barlang, népies nevén a Babó-lyuk.
A barlang a község templomától 250° irányban kb.1000 m távolságra, a kőbányától 240° irányban kb. 1500 m-re van. A bejárat tengerszint feletti magassága + 197 m . A barlang előtti völgyben a Benta-patak folyik.
A barlang hivatalos neve: Zelezna Baba-barlang.
Szinonima: Zselezna-baba, Vasbanya, Vasorrú bába, Vas anyóka, Babó-lyuk.
Helye: Budai-hegység; hossza: 70 (63) m; kataszteri száma: 4720-8; kódszáma az országos barlanglistán: c-10.
A barlang a területre jellemző kőzetben a miocén kori szarmata mészkőben alakult ki. A mészkő különbözik a nagy kőfejtő anyagától, amennyiben az puha, lyukacsos, fizikai tulajdonsága-nyomószilárdsága, vízfelvevő képessége, hézagtérfogata és fagyálló képessége-rendkívül változékony, ez pedig tömött, 6-7-es keménységű.
A barlang bejárata valamikor nagyobb volt, kb. 15 m-es szakasz hiányzik belőle. Ezt 1928-ban kőfejtés alkalmával lebontották.
A bejárattal szemben nyíló kis átbújó nagyrészt kúszva, ill. négykézlábra ereszkedve járható. Rövid kúszás után található az 5 m átmérőjű terem (kupolaterem). A barlang erős pusztulásban van, mivel a tetőről és oldalfalakról sok kőzetdarab hullott le. A barlang hosszanti folyosó mentén elhelyezkedő termekkel folytatódik. Gyakori a gömbfülke forma. A barlang talpa erősen lejt DNY felé. A nagy terem szélein öt folyosó nyílik, különböző irányokban. A járatok összes hossza ~70 m, ebből a mellékágak 20 m .
A morfológiai jegyek alapján feltételezhető, hogy a barlang függő karsztvíz lencse mentén felemelkedő vizek hatására létrejött forrásbarlang. Kialakulását elősegítette a tektonika. A repedések mellett hideg és langyos vizek hatására járatok képződtek.
A barlang, kutatási története az eddig ismert adatok alapján:
· A Székesfehérvári múzeum 1935-ben ásatásokat folytatott a barlangban.
· Id. Schönviszky László barlangkutató (alapító tagja és sok éven át titkára a Barlangkutató Társulatnak) az 1930-as évek második felében vizsgálta a barlangot.
· A környék kaptárköveiről és kaptárfülkéiről elsőként Halász Árpád barlangkutató geológus adott hírt. Halász Árpád készítette el a Zelezna Baba-barlang első leírását és térképét. 1940-ben, és ezt követően harminc esetben kereste fel a barlangot munkatársaival, kutatás és térképezés céljából. Kutató árkokat ástak, és a járhatatlan szakaszokat kitisztították.
· Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1989-ben térképezte a barlangot.
A barlangban talált leletek: Embercsont töredékek, koponya, lábszár, borda stb.; ismeretlen állat lábszárcsontja, barna tányér, finom iszapolt táltöredékek, fekete korsóperem töredék, barnás-fekete edényperem töredék, népvándorlás-kori korsóalj töredék stb.
A barlanghoz sok néphagyomány fűződik:
· Az egyik szerint a bejárattól másfél km-re vasajtó van elhelyezve, mely mögött a török időkben embereket végeztek ki.
· A másik fennmaradt hagyomány 15 km hosszú, Etyekre vezető alagútról beszél.
· Halász Árpád 1940. december 8-án az alábbi mondát jegyezte fel Sóskúton: „Arra a hírre, hogy a törökök Sóskút felé közelednek, a lakosság a barlangba menekült. Néhány nap múlva a török lovascsapatok elérték a falut, de ott embert nem találtak. Az egyik portyázó csapat a barlang előtti völgybe jutott, ahol a patakban egy asszony mosta a ruháit. A csapat vezére az asszonyt megfenyegette, mire az felmutatott a barlang nyílása felé, hogy ott megtalálhatják a falu népét. A vezér az asszony kezét, mellyel felmutatott, azonnal levágatta. A barlang bejáratát pedig befalazták, és a bent lévő emberek mind meghaltak.”
· Végül megint egy másik néphagyomány a történetet a tatárdúlás idejére helyezi.
A Zelezna Baba-barlang történelmi és tudományos szempontból érdekes, mivel az ősember lakhelynek használta. A barlang belső állapotleírásának alapja egy közel hetven évvel ezelőtti kutatás. A mai állapotra vonatkozóan szakirodalmi említés nem található, ezért a barlang üregeit csak hivatásos barlangászok kereshetik fel.
Mértékadó szakvélemény szerint a barlanggal érdemes tovább foglalkozni és kutatni, a kitöltő anyagot eltávolítani. Méretei alapján D-i irányban folytatódó közepes nagyságú barlangrendszerre lehet következtetni.
Zalavári Sándor
FORRÁS:
- Magyarország barlangjai. Kardos László. Gondolat Kiadó. Budapest. 1984.
- A MAGYAR KARSZT-ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT honlapja.
- Hipotézis a budai barlangok kialakulásáról. Ézsiás György (Travy) www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tifo/1
- KARSZT-ÉS BARLANGKUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ 1964. VII-VIII. MKBT kiadványa.
- 10 éves az Acheron Barlangkutató Szakosztály. MŰSORFÜZET 1992. JÚLIUS.
- Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar földrajzi gyűjtemény: Érd 1994).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése