2014. április 11., péntek

Beszédes dűlőnevek

Beszédes dűlőnevek
(Adalékok Sóskút történelméből)

Mint minden településnek, Sóskút történetének is fontos szereplői a hely-és dűlőnevek. A helynévadási szokások, és maguknak a helyneveknek beszédes adatai fényt derítenek a falu egykori lakóinak munkájára, életére. Sokszor írott források híján csak ezekből kaphatunk ismereteket már rég nem létező településrészekről, történeti, természetrajzi és természeti eseményekről. A falu helyneveit, régi utcaneveit és a határában fekvő dűlők elnevezéseit megőrizte az itt élők emlékezete.
A belterület változásait, fejlődését beszédes módon mutatják be a félévszázados időszakokban végzett katonai felmérések (1) térképei.
          A község belterülete a II. József által elrendelt I. katonai felmérés térképén (1763-1785): Láthatóan lakott volt a Fő (felső) utca mindkét oldala, az Új* utca mindkét oldala, a plébánia melletti utcán néhány ház a jobb oldalon, az Alsó utcában egy-két ház, a major környékén és a hegyen néhány ház. Áll már a templom, látható a vízimalom a nagykiterjedésű malomtóval, a kálvária-hegyi kápolna, kőkereszt a malomút elején, a Szt.Vendel szobor (a mai szobor elődje).
          A II. katonai felmérés térképén (1806-1869) már jól kivehető a belterület növekedése: A korábbi felmérésen túl, már láthatóak a templom mögötti utca házai, majd mindkét oldalon a hegyre vezető utca házai, a Szentháromság szobor (Troica) mögötti utca házai a major és Zámor irányában. Lakott volt a Kőszikla utca végig, az Alsó utca végig mindkét oldalon, egy-két ház a Kisközben (Ulicska), a Zeleznyica végig és alatta hat-nyolc ház a hídig. Látható a barai házsor és fölötte a Zeleznyica folytatása, a major házai és a magtár, az Újtelepen nyolc-tíz ház, a régi temető és a Temető utcában néhány ház, az öreghegyen pincék-présházak, a sóskúti vízimalom (már a malomtó nélkül), a kőbánya (Steinbruch).
          A III. katonai felmérés térképén (1869-1887) már szerényebb változást láthatunk: A megelőző felméréseken túl, az iváncsai részen néhány ház, a sztávkai területen néhány pince, és a podnovszádi pincesor. Viszont Sóskút fejlődése szempontjából egy fontos változás is látható a térképen, megjelenik a Sóskút Kőbánya-Tárnok lóvasút, mely éppen a felmérés kezdetén épült.
          A helynevek vonatkozásában, még az 1950-es években is találkozhattunk, feltehetően egy-két évszázad óta élő sajátos helyi osztályozással a tekintetben, hogy ki hol lakik: Alsó utcaiak, Főutcaiak, Újutcaiak, Zámori utcaiak, Újtelepiek (Natelki), Zsabárnya (Békató) mellett lakók, Temető utcaiak, Iváncsaiak, Baraiak, Kőszikla utcaiak (Poczkalu), Hegy utcaiak (Navrch), Majoriak, Ulicskaiak (Kisközben lakók).
A legrégibb hely-és dűlőneveket különböző oklevelekből, régi írásokból ismerhetjük és nem utolsósorban az itt évszázadok óta élő népekre és utódaikra hagyatkozva:
Nagy völgy (Sóskút és Zámor között) (2), Zámori völgy (3), „A Sashegynél lévő völgyben…..” (2), Sashegy (6) Pap-hegyek (7), Csarapó völgy (3), Zámori határra dűlő (4), Zámori-határ-dűlő (1), Etyeki útra dűlő (4), Etyeki út (4), Bresztó (7), Urasági láncz föld (4), Malomi csapás (4), Sóskúti-malom (1), Kőbányák (4), Steinbruch (1), Szedliszko dűlő (7), Szelliszko dűlő (7),  Rétpótlás földek (4), Tárnoki határra dűlő (4), Oder Tárnoku Ried (6), Hegyekre dűlő (4), Kenderföldek (4), Zakonogniczami (6), Kereszten túl (4), Felső és alsó rét dűlő (6), Keleti és nyugati rétföld (6), Makov nyiszko (mákföld) (6), Pátlina (6), Prosznyiszko (kölesföld) (6),  Prezdolina (völgyön keresztül) (6), Kosztolnehom (templomi dűlő) (6), Podkamen vagy poczkalu dolina (kőszikla alatti völgy) (6), Öreghegy (szőlő) (6), Welki Wrch (1), Kereszt alatt (szőlő) (6), Kiskut (szőlő) (6), Csapás (7),Vendelin (szőlő) (6), Wjrski (1), Vrski (7), Rétvölgy (szőlő) (6), Kishegy (szőlő) (6), Alsó és felső bástya (szőlők) (6), Nakamenem vrsku (köveshegy, legelő) (6), Kameni Wrch (1), Kameny-vrch (1), Sóskúti legelő (1), Bara (Benta patak) (6), Major (7), Barátháza-dűlő (7), Podnovszádi (7), Podnoszádi (7), Szépilona (7), Sztávka (7), Doberdo (7), Nagy-mező (9), Magtár-dűlő (9), Kokas-hegy (7), Cifra-hegy (7), Pázmándi-Dőlő (7). Nagy-hegy (7), Falu melletti-dűlő (7), Mélyárok (7).
Sóskút dűlőneveiben sok helyi és a szomszédos falvakat is érintő szabályszerűségek és összefüggések találhatók. Számos a személynévi dűlőnév, vannak földrajzi fekvésre, gazdasági-társadalmi fejlődésre emlékeztető, valamint a falu életével kapcsolatos dűlőnevek.
A dűlőnevek pontosan mutatják a tájban végbement változásokat. Az ősi határ-és dűlőnevek máig is élnek, néhányuk ugyan feledésbe megy, de az évszázadok folyamán folyamatosan bővülnek új meg új nevekkel.
A dűlőnevek egyenként rendelkeznek saját külön kis történelemmel, melynek kibontása meghaladja ennek az írásnak a kereteit. További kutatásuk még sok érdekességet, tanulságot ígér.

Zalavári Sándor

FORRÁS:
1. Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései 1763-1950. Budapest: Argumentum, 2007.
2. 1746: Székesfehérvár Állami Levéltár – AJIP .9 - 29 (Acta Juridica et Instrumenta Publica).
3. 1788: Székesfehérvár Káptalani Levéltár - Térkép II. 5.
4. 1837: Székesfehérvár Állami Levéltár – Térképgyűjtemények. Sóskúti határ rajzolatja (Horváth János hites mérnök, uradalmi mérnök).
5. 1850: Székesfehérvár Káptalani Levéltár – Térkép.
6. 1864: Pesty Frigyes helységnévtára. Bevezette és közreadja: Párniczky Józsefné. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. (Szf. 1977).
Pesty Frigyes (1823-1889) történettudós, akadémikus 1864-66 közötti gyűjtése kérdőív alapján történt, melyet a főispánon keresztül minden községnek megküldött. Erre való válaszképpen küldték meg 1864. május 20-án a topográfiai nevekről szóló jelentést Sóskút község korabeli elöljárói: Putrovits (Pátrovits) Ágoston  bíró, Kumer (Kummer) Ferenc esküdt, Cserveni Pál  esküdt, Ábel Mátyás esküdt.
7. Sóskúti őslakósok idősebbjeinek-fiatalabbjainak emlékezete. Az emlékezők: Czigányik Imre (Cibor), Kovács Ferenc (Lenci), Pecsenka, Miklós (Kollega), Pluhár Imréné (Kati), †Veszeli Béla.
8. Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti – földrajzi névanyagához. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Szf. 1972).
9. Hiszi Map Kiadó Kft. 2000 – Térkép.
JEGYZET:
1. (zárójeles szám): Forrás megjelölés.
2. A forrásban szereplő hely-és dűlőnevek változtatás nélkül, többnyire az eredeti helyesírással kerültek leírásra.
3. A dűlőnevek felsorolásánál a dőltbetűs írás azt jelzi, hogy ez ismétlődő név eltérő írásváltozatban.  
* A mai Kossuth Lajos utca, korábbi Új utca nevét akkor kapta, amikor a leégett utca újjáépült. ( Az  utca nádfedeles házai egy nagy  szélviharban mind leégtek)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése