Népiskola három tanteremmel

       Epizódok

Sóskút történelméböl

              3.

Népiskola három tanteremmel

Korabeli térrajz és szemelvények a sóskúti népiskola 1898/99-es tanévéről

A mesterek mesterek maradnak…akik meghatározzák egy

korszak fejlődését, megmaradnak iskolájuk romjain is.

ZOLA

A három tantermes népiskola a 19. század első évtizedében épült sóskúti kőből a templom mellett, a Szf. Káptalan támogatásával.

Fennállásának közel egy évszázada alatt, döntően három osztályos iskolaként működött, mígnem az 1890-es évek második felében négy, majd rövidesen hatosztályos iskolává vált. A változatlanul három tantermes iskola, tanítóitól óriási munkát, szervezőkészséget és nem kevésbé, önfeláldozást kívánt. A helyzetet nehezítette az iskola hihetetlen elhanyagolt állapota, ugyanis az iskola fenntartása, a községre nézve elviselhetetlen terheket rótt a lakosság elszegényedése miatt. A hosszú évtizedek „szolgálatában” főleg az utolsó évtizedekre, az iskolaépület jelentősen leamortizálódott.

A sanyarú helyzeten, döntő változást az 1906-ban megépült emeletes, hét tantermes, korszerű iskola megépítése jelentette. Az iskola tervezésénél és építésénél Andreetti Antal, a Székesfehérvári Káptalan tulajdonában lévő sóskúti kőbánya bérlője és földbirtokos élenjáró szerepet vállalt. Az új iskola Fejér megye legkorszerűbb iskolája volt.

Az alábbi-akkori elnevezéssel-térrajzot 1897.október 21-én rajzolta Tihlári Ödön főtanító, s a rajznak, a valósággal való megegyezését tanúsította: Kummer Ferenc és Kummer Vincze.

A táblás kimutatást 1899. július 23-án készítette:  Sigday Károly káplán.

                     Egyszerűsített alaprajz (1897) a sóskúti róm. kath. népiskola épületéről

                                              Hossza: 35 m - Szélessége: 12½ m

1. szám Első osztály			2. szám Második osztály			3. szám               Harmadik osztály
▲                        F  o  l  y  o  s  ó        ▲                                            ▲                  ▼        ▼           ▼                 ▼                                                                       ▼                       ▼
9. sz. ▫ ▫ ▫ ▫ ▫	8.szám Tanuló  szoba	7.szám Tanítói  szoba		6. szám Fáskamra	▲▲▲              Főbejárat		5. szám Tanítói  szoba	4. szám  Üres szoba

                                                              ▲

Táblás kimutatás

a sóskúti róm.kath. iskolába járó gyermekek számáról és tananyagáról az 1898/99 tanévben

Osztály	fiú	leány	Használatban lévő könyvek és szerzőik
I.	53	29	Elemi katekizmus  (Sz. István társulat kiadványa) A. B. C. Bárány Ignácztól.
II.	63	46	Kis katekizmus (Sz. István társulat kiadványa) Bibliai Történet (Roder Alajostól) I. olvasó könyv (Bárány Ignácztól)
III.			Kis katekizmus (Sz. István társulat kiadványa) Bibliai Történet (Roder Alajostól) II. olvasó könyv (Bárány Ignácztól) Magyar nyelvtan (Belicza József) Fehér megye földrajza (Sziklai és Velősy)
IV.	46	51	Kis katekizmus (Sz. István társulat kiadványa) Bibliai Történet (Roder Alajostól) III. olvasó könyv (Bárány Ignácztól) Magyar nyelvtan (Záray Ödön) Számtan (Györffy) Földrajz (Györffy)
V.VI.			Kis katekizmus (Sz. István társulat kiadványa) Bibliai Történet (Roder Alajostól) III. olvasó könyv (Bárány Ignácztól) Magyar nyelvtan (Záray Ödön) Számtan (Györffy) Történelem (Györffy) Földrajz (Györffy) Természetrajz (Györffy)
Összesen	162	126

Eredeti alaprajz és táblás kimutatás részlet, és Bibliai Történet- fotó

Budapest 2014.október

Zalavári Sándor

JEGYZET:

1.Az iskola alaprajzánál és a táblás kimutatásnál, praktikus okokból, csak részben hagytuk meg a szöveg eredeti helyesírását.

2.A sóskúti templomot, az emeletes és a földszintes iskolát ábrázoló képes levelezőlap a Fogyasztási Szövetkezet kiadványa. Az eredeti levelezőlap saját tulajdonú, a család levelezéséből, s a postai bélyegzésen 1911 évi dátum szerepel.

FORRÁS:

Székesfehérvár Püspöki levéltár: Káptalani ülések jegyzőkönyvei (Prolecollum-Sessionum Capitolainum ab anni 1873….), a Litteraria sorozat az iskolákról.

Iskolaszék

        Epizódok

Sóskút történelméböl

             2.

Iskolaszék

Pillanatfelvétel a 19. századvég Sóskút elemi iskolájának életéből

A gyermeki lélek az a tabula rasa,

amelyre a jövendőt írják fel a tanítók.

Juhász Gyula



 

Eredeti jkv. kivonat részlet

Iskolaszék az 1868. évi XXXVIII. tv. értelmében  „a községi népoktatási intézmények” első fokú hatósága volt, amelynek feladata a tankötelezettségre, valamint a működés anyagi, tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó törvényi előírások érvényesítése, az intézmény tevékenységének felügyelete és a községi elöljáróság rendszeres tájékoztatása. Kilenctagú testület volt, amelyben helyet kapott a helybeli lelkész és a tanító, valamint a helység lakósainak képviselői, „lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyének”.

Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai munkára. Ellenőrizte a törvény betartását, a tandíj beszedését, a mulasztások igazolását, rendelkezett az iskolaépület javíttatásáról, taneszközök beszerzéséről. Képviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító és a szülők közötti vitás kérdésekben.

Később, az 1876-évi törvény alapján a felekezeti népiskolák mellé is szerveztek iskolaszékeket. De megszervezték az állami felügyeleti rendszert is: az állami tanfelügyelők mind az állami-községi, mind a felekezeti népiskolákat ellenőrizték.

Az iskolaszék intézményének sorsa a későbbiekben meglehetősen viszontagságosan alakult, de ennek értékelése külön tanulmányt érdemelne.

*

      Az 1890. évi május hó 18-án megtartott iskolaszéki gyűlés előzménye, a székesfehérvári káptalannak a helyi plébánoshoz írt levele, amelyben már az 1890/91-es tanévre a IV. osztály felállítását szorgalmazza Sóskút községben.

Az iskolaszéki gyűlés jegyzőkönyve kivonatának másolata:

Kivonat.

Sóskúton 1890. évi május hó 18-án a rom. kath. iskolaszék által tartott gyűlésében felvett

Jegyzőkönyvről.

Jelen voltak: főt. Czeizel Venantius plébános, mint elnök, Reiner Péter, Ábel Károly, Cserveni János, Marczis János, Czeilinger Mihály, Kuzsel József, Chrenkó Pál, mint iskolaszéki tagok és Veszely Vilmos főtanító, mint iskolaszéki jegyző.

      Olvastatott a székesfejérvári káptalan helynök úr ő nagyméltóságának 1890 évi május hó 4-én 591. sz. alatt a helybeli nagyon tisz. plébános úrhoz czímzett levele, melyben Sóskut községben a IV. osztály felállítását s annak 1890/91-ik tanév elején leendő megnyitását szorgalmazza.

Határozat.

      Sóskut községben 1889. tanévre összeíratott 361 tanköteles, ebből látogatta az iskolát 342, a hiányzó 19 számból 2 Budapesten reáliskolába jár, 17 pedig, más községben, mint cseléd szolgál.

      A beiratkozott tankötelesből leszámítandó még 10%, kik részint betegeskedés, részint pedig, mint vagyontalan szülők gyermekei ruha hiányában az iskolát rendesen nem látogatják, maradt tehát rendes iskolalátogató 308, ezen tankötelesek pedig a rendelkezésre álló és kellőleg fölszerelt 11 m. és 41 cm. hosszú, 6,70 széles és 3.75 m. magas-három tanteremben oly könnyen elférnek, hogy a túltömöttség még a hosszú évek során át is nem fog bekövetkezni!

      De addig is az iskola fenntartása a községre nézve oly elviselhetetlen terheket von maga után, hogy azokat feljebb emelni s úgy is elszegényedett adózó népre újabb terheket kívánni a lehetetlenséggel határos, mert már az eddigieket is egyáltalában képtelen fizetni, mert filokszera határukban lévő összes szőleinket már elpusztította, földjeik pedig oly rosszak, hogy alig teremné meg az élelemhez megkívántató legszükségesebbeket is, nemhogy még ebből valami eladásra kerülne.

      Megemlítjük csak az eddigi fizetéseket is.

      I.      Főtanító készpénz fizetése………………100 frt.

      II.    Két osztály tanító………………………...700 "

      III.   Óvónő…………………………………… 300 "

      IV.   Óvó dajka………………………………..  60 "

      V.     Iskola fűtő bére………………………….  30 "

      VI.   Óvoda helyiségért haszonbér…………… 90 "

      VII.  Iskolák úgy óvoda fűtése valamint a tanítók és

               óvónő conventiós fája…………………   160 "

      VIII.Az iskola épület fenntartása…………….. 60 "

       IX.  Ugyanannak tűz elleni biztosítása………  28 "

                                         Összesen                           1528 frt.

      A község összes állami adója pedig tesz 11459 frtot, eszerint csupán az iskola fenntartására 14% községi adó vetendő évenként ki.

      Az itt előhozottak figyelembe vétele után kénytelen az alulirt iskolaszék érett megfontolás után határozatilag kimondani, hogy tekintve az iskolatermek nagyságát s azok elégségét valamint az újabbi terheknek elviselhetetlenségét úgy az óvoda felállítása által tett végső anyagi erők megfeszítését kénytelen kijelenteni, hogy a IV. osztályt a község önerejéből felállítani egyáltalában képtelen.

      Egyéb tárgy nem lévén elnök a gyűlést bezárja, a jegyzőkönyv hitelesítésére Reiner Péter és Kuzsel József urakat kéri föl.

Reiner Péter sk. ,Kuzsel József sk., Veszely Vilmos jegyzőkönyvvezető.

      Mint - a különböző forrásból szerzett ismereteink alapján - tudjuk, a gyűlés határozata csupán elodázni tudta a IV. osztály beindítását. A Fejér vármegye királyi tanfelügyelőségének, Dr. Steiner Fülöp megyés püspökhöz írt levele meggyorsította azt, így a gyűléstől számított néhány éven belül sor került a IV. osztály felállítására, majd nemsokára a VI. osztály felállítására is, mindez még a három tantermes iskolában.

A tárgyalt iskolaszéki gyűlés eredményességét azonban elvitatni nem lehet, mivel - bár más jelzések is ösztönözték -1906-ben megépült az új, emeletes hét tantermes iskola, mely akkoriban Fejér megye legkorszerűbb iskolája volt.

Zalavári Sándor

JEGYZET:

A jegyzőkönyv kivonat másolatában ragaszkodtunk az eredeti szöveg helyesírásához, néhány ékezetet pótoltunk, de meghagytuk a helynév akkori írásformáját.

FORRÁS:

1.Székesfehérvár Püspöki Levéltár.

2 WWW.kislexikon.hu