Tanítók

        Epizódok

Sóskút történelméböl

             4.

Tanítók

Népiskolai tanítók Sóskúton 1770-1945 között

„A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell”

                                                          Kínai közmondás

      A honfoglalás előtti elődeink az iskolát, mint oktatási intézményt nem ismerték. Az iskoláztatás feladata a 7. sz. elejéig az egyházak feladata volt. Kezdetben, az ország egészére kiterjedő, egységes szervezetté nem rendeződött, különböző jellegű iskolák működtek.

      A magyar iskolázás kezdete: a bencés szerzetesek kolostorai. A kolostori iskolák a 6. sz.- tol a keresztény világban jelentős művelődési szerepet betöltő iskolatípus, alapvetően vallási és erkölcsi ismeretek közvetítésére. Megkezdődött a plébánosok oktatási tevékenysége és a plébániai iskolák működése. 800-körűl, feladatként írták elő, hogy a plébánosok gyűjtsenek gyerekeket és tanítsák őket liturgikus könyvek olvasására. A 11. sz. folyamán ezekből a plébániai iskolákból fejlődtek ki a népiskolák. Az iskolát egyházi intézménynek tekintették, a tanító és a lelkipásztor az egyházközség alkalmazottja.

      A magyar népoktatás jelentős esztendeje: 1560. Ebben a vérzivataros időszakban ült össze a töröktől meg nem szállt országrészek magyar katolikus egyházának zsinata, a neves humanista esztergomi érsek: Oláh Miklós elnökletével. Az elfogadott zsinati határozatokban külön fejezett foglalkozott a népiskolákkal: ez az első hazai közületi rendelkezés és intézkedés a népiskolák szervezete és tananyaga tárgyában.

Elrendelte a zsinat, hogy minden plébániának tanítók kell alkalmaznia. Ha a falu szegény, akkor több település együttesen fogadja fel a tanítót. A tanítók feladata: tanítsák meg a gyerekeknek az olvasást és írást, gyakorolják az egyházi éneket, magyarázzák a katekizmus kérdéseit-feleleteit. A népiskola felügyelője a helyi plébános.

A néptanítók csekély száma és alacsony színvonalú képzettsége is nehezítette a fejlődést, egyes megyékben több olyan tanító volt, aki még írni sem tudott.

Viharos évtizedek voltak ezek: a zsinati határozatnak eleinte csak nehezen lett foganatja, de aztán még a 16. század folyamán megszerveződtek az első népiskolák.

      A sóskúti népiskola szerveződése, feltehetően a 18. sz. közepére datálódik, s mint másutt is, a tanítók egy része a helység jegyzője is volt. Korábbi kifejezéssel: „rektorok”, „mesterek”elsőrendű tevékenysége az egyházi, templomi szolgálat volt. Az első, kőből épült iskolát az írott források a 19. sz. első évtizedére teszik.

Az 1770-1945 közötti időszak tanítói:

Kutay János rk. tanító (-1770-)

Lajkó Pál nótárius, ludimagister (~1791-96)

Csebak János mester és nótárius (-1816)

Moklóvszky Márton főtanító (-1829-)

Golecz Ignác segédtanító (1829)

Susits Mátyás  jegyző és tanító (1847)

Patacsics János tanító gyakornok (1865-)

Miháik János megválasztott tanító (1877-)

Droczár István megválasztott tanító (1877-)

Peczina Ferenc rk. kántortanító (-1880)

Veszely Vilmos rk. kántortanító (1884-1895)

Tusay Károly (1892)

Tikláry Ödön rk.kántortanító (1896)

Kovács József tanító (1896)

Kammel József kántortanító, pályázattal megválasztva (1898-)

Pusztai Kálmán megválasztott osztálytanító (1899-)

Szkladányi Jenő  rk. kántor (1907-1932-)

Kummer Imre (Zámori Imre) tanító és kántor (1918-1921)

Jirka Ferenc ig. tanító (1907-1909 között tanító, majd 1936-ig igazgató) 

Resch Imre tanító (~1925-1950)

Fábián Imre állami tanító (1932)

Kipper Izabella tanítónő (~1932-1950)

Kipper Erzsébet tanítónő (~1932-1950)

Resch Imréné tanítónő (~1925-1950)

Szojka Ferenc tanító (1932- 1946)

Grieger Ilona tanítónő (~1932)

dr.Köpl Arnoldné tanítónő (~1928)

Tholt Ida tanítónő (1932)

Tárnyik Menyhért ig. tanító (1938-1950~)



Tanítók arcképcsarnoka

 A névsor nem lehet teljes, hiszen az elérhető forrás a legrégebbi időszakot 1770-évben jelöli, korábbi időszak tanítóiról adatokat eddig nem találtunk, de az azt megelőző jó néhány évtized is adós maradt forrásokban, s meglehetősen hézagos ismeretekhez juttatja a helytörténeti kutatót. Csak bízhatunk abban, hogy szerencsésebb kutatók előtt még feltárulhatnak rejtett források, vagy a még feldolgozatlan anyagok, mielőbb megnyílnak az érdeklődők számára és sor kerülhet a névsor bővítésére.

      Több – a névsorban szereplő - tanító életének, munkásságának néhány epizódját a korabeli adminisztráció megörökítette. Ezekből néhányat, önálló fejezetként később közreadjuk. Más tanítókat érintő rövid információt az alábbiakban ismertetjük:
●Kutay János édesapja, Kutay Imre (1712-1777)  libertinus (szabados) 1742-ben Pázmándról települt át Sóskútra. Kilenc gyermekéből négy még Pázmándon született. Erzsébet leánya 1764-ben Sóskúton házasságot kötött Kuzsel Andrással.

Kutay János (1740-1808) 1769-ben kötött házasságot Sóskúton Puhor Évával, öt gyermekük született.

Tanítói pályájának kezdéséről adatok nem ismertek, az anyakönyvi bejegyzésekből arra következtethetünk, hogy még az 1780-as évek végén is taníthatott. „A tanítók összeírása-1770/71-ben” (Bp.1998) c. mű Sóskútra vonatkozó része szerint a katolikus tanítónak „20 tanítványa van, ezeket az év téli negyedében tanítja olvasni és írni, a községtől 7 forintot kap”.

●Lajko Pál ~1763-ban született, feltehetően Akasztón. 1788. október 19-én házasodtak össze Blaho Annával (Született: ~1767, Szakolca), Blaho Ágoston sóskúti plébános közeli rokonával. Első gyermekük 1791-ben született. A házassági anyakönyvben nevüknél a „Dominus” megjegyzés szerepel.

●Peczina Ferenc nyugdíjazása 1880-ban. A rk. kántortanító már annyira munkaképtelen volt, hogy tanítói  munkájában a hat elemit végzett lánya helyettesítette, s kántori munkájának egy részét is Marczinkovics József kőműves végezte.

●1877. Károly János h.esperes, plébános az érdi egyházügyi megyei hivatalban bemutatta Miháik János és Droczár István megválasztott sóskúti tanítók bizonyítványát.

●1884.Veszely Vilmos sóskúti rk. kántortanító végleges kinevezése.

●1898. Kammel József, volt Ráckeresztúri tanító, pályázattal lett megválasztva Sóskútra kántortanítónak.

●Szkladányi Jenő Annavölgyön (Esztergom megye) 1872-ben született. Selmecbányán járt középiskolába, a tanítóképzőt pedig Léván és Esztergomban végezte. 1892-ben nyert kántortanítói oklevelet. Tanítói pályáját Drégelypalánkon kezdte, majd Garamkürtösön, Soponyán, Perbelén, Szentlélekén tanított. Sóskúti hosszú kántortanítói pályafutását 1907-ben kezdte, és 1932-ben még a sóskúti tanítók között találjuk.

●Kummer Imre 1918-1921 között Sóskúton tanító és kántor, majd ezt követően a Pusztazámori iskola igazgatója. 1944-től a Székesfehérvár I. sz. Állami Általános Iskola igazgatója, később a városi tanács oktatási osztályának vezetője.

A sóskúti születésű Kummer Imre, Pusztazámori évei alatt a falu iránti tiszteletből Zámori-ra magyarosította a nevét. Pusztazámoron utcát is neveztek el róla.

      Végezetül, az iskoláról, a tanítókról szóló számtalan bölcseletből, egy ismeretlentől származó következő gondolattal zárjuk írásunkat.

Egy tanítvány egyszer így panaszkodott:„Mester, miért nem feded fel soha történeteid értelmét? Mit szólnál ahhoz - felelte a mester -, ha valaki gyümölccsel kínálna, de megrágná, mielőtt odaadja neked?"

                                                                                                                                                                          

Budapest. 2014. november

Zalavári Sándor

JEGYZET:

A tanítók felsorolásánál a zárójelek közötti, kötőjel nélküli évszám jelentése: A tanítási időszak többi éveiről nem kerültek elő adatok; az évszám előtti vagy utáni kötőjel értelemszerűen a kezdési illetve a befejezési időszakot jelenti.

FORRÁS:

1. Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár: Sóskúti és tárnoki rk. egyházközségek anyakönyvei;

    Litteraria sorozat az iskolákról; Sóskúti plébánia - püspökség levelezése; Káptalani ülések jegyzőkönyvei.

2. A tanítók összeírása 1770/71-ben. Dr. Tóth József 1998.

3. Magyar Tudományi Társulat-1892-831 oldal.

4. NEVELÉSTÖRTÉNET-A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA FOLYÓIRATA

    2005. évf.-3-4 szám.

5. Közoktatási rendszer és a magyar iskolafelügyelet kialakulása.

    http://vaszarynet.hu/fileadmin/File/Dokumentumok/BME/BME_I.2.doc.

6. Pukánszky-Németh. Neveléstörténet. Pedagógia és iskoláztatás 1867-1919 között.

7. Székesfehérvári Egyházmegye. Lélekösszeírások (1745,1769,17..,1771).

8. Fejér Vármegye címtára 1931-1932.

9. Horváth Kálmán: Prohászka a szívekben - Magyar Floretti.

10. Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - A Türkösi rk. egyházközség története.

11. Ábel András tárnoki helytörténeti kutató adatközlése.