Epizódok
Sóskút történelméböl
7.
Levél a püspökhöz
Egy falu lakóinak kérelme püspökéhez
„Nagy különbség: hinni valakinek vagy hinni valakiben”
WAUGH.
A sóskúti polgárok 1932. június 12-én levelet írtak Shvoy Lajos (1879-1968) megyéspüspöknek, mely- 392 aláírást tartalmazó- levélben kérvényezték, a Bicskére távozó Gríger Miklós helyét Sóskúton ideiglenesen betöltő Farkas Károly plébános végleges kinevezését. Indoklásul felhozták, hogy Sóskút lakói a helyettesítő plébánost szeretik, és nagyon ragaszkodnak hozzá.
 |
| Részlet a levélből |
Az aláírók nevei az aláírások sorrendjében:
Jirka Ferenc igazgató-tanító
Resch Imre tanító
Dr Véghelyi Ernő uradalmi felügyelő
Dr. Véghelyi Ernőné
Fábián Imre állami tanító
Faludy Károly nyugdíjas tanár
Faludy Károlyné
Tholt Ida tanítónő
Tholt Gézáné
Major Júlia óvónő
Kipper Izabella tanítónő
Balogh Kornél gyógyszerész
Dr. Köpl Arnold körorvos
Rehus Ferenc községi bíró
Kastaly Károly adóügyi jegyző
Szkladányi Jenő r. kat. kántor
Tillmann László jegyző
Szimandl Rudolf
Kovács József
Szojka Ferenc tanító
Kipper Erzsébet tanítónő
Resch Imréné tanítónő
Vibrál Anna óvónő
Andreetti Károly egyházközségi elnök
valamint további 368 név.
A levél szövegének másolata:
Nagyméltóságú és Tisztelendő Püspök Úr!
Kegyelmes Urunk és Atyánk!
Esedezni bátorkodunk Nagyméltóságodhoz, kegyeskedjék megengedni, hogy fiúi hódolattal Nagyméltóságod főpásztori trónja elé járulhassunk, és legalázatosabb kérelmünket terjeszthessük nagyméltóságod színe elé, hogy Farkas Károly urat, Jézus buzgó papját, és Nagyméltóságodnak hűséges szolgáját, ki Nagyméltóságod rendelkezése alapján jelenleg Sóskúton, mint a r. kath. plébániahivatalnak ideiglenes administrátora működik, Nagyméltóságod sóskúti r. kath. plébánosnak kinevezni kegyeskedjék.
Legalázatosabb fiúi esedezésünk megokolásaképp, arra a tényre bátorkodunk hódolatteljes tisztelettel hivatkozni, hogy a sóskúti mélységesen vallásos r. kath. hívek Farkas Károly urat nagyon tisztelik, becsülik, szeretik, nagyon ragaszkodnak a jó lelkipásztorukhoz, és nagy lelki bánatukra, fájdalmukra szolgálna, ha őt el kellene veszíteniök. Mi is ezer gonddal, bajjal küzdő szegény magyarok vagyunk és mindennapi imádságunk, hogy a mindenható Isten, Nagyméltóságod jóságos atyai intézkedése révén, vigasztalásunkra legalább forrón szeretett lelkiatyánkat körünkben megtartsa.
Ami azt a körülményt illeti, hogy Farkas Károly úr nem bírja elegendőképpen a tót nyelvet, hódolatos tisztelettel megjegyezni bátorkodunk: községünk népe hála Istennek, már annyira megmagyarosodott, hogy itt igazában nincs is szükség tótul tökéletesen tudó plébánosra, de ezenfelül Farkas Károly úr még azt is megígérte, hogy rövid idő múlva annyira fogja vinni a tót- nyelven, hogy akik még itt talán nem tudnak magyarul, azokat is teljes megelégedésünkre fogja tótul pastorálni tudni, valamint hódoló tisztelettel azt is kijelenteni bátorkodunk, hogy mi Farkas Károly úr ez ígéretének megtartására nézve teljes kezességet vállalunk.
Legalázatosabb esedezésünket ismételni bátorkodva, maradunk, Nagyméltóságod felszentelt jobbját hódolatteljes tisztelettel csókolva,
Sóskúton, Fejérmegye, 1932. június hó 12-én,
Nagyméltóságú és Tisztelendő
Püspök Urnak, Kegyelmes Urunknak
és Atyánknak,
legalázatosabb szolgái, hívei és fiai:
(392 fő aláírása a levélhez melléket 8 lapon)
A püspöki döntésnek megfelelően azonban Farkas Károly rövidesen Tinnye, Szent Anna plébániájába költözött, és Sóskútra Tomecz József került.
Tomecz József (1901-1981) 1932-ben foglalta el helyét Sóskúton, ahol 1939-ig, végül is a falu nagy megelégedésére végezte lelkipásztori tevékenységét. Innen Martonvásárra, majd Érd-Ófaluba került, mígnem a püspöki rendelkezés 1951-ben ismét Sóskútra szólította, ahol 1967-íg, nyugdíjazásáig állt a plébánia szolgálatában, és volt a sóskúti hívek megbecsült lelkipásztora.
Budapest 2014. december
Zalavári Sándor
FORRÁS:
1.Magyar Katolikus Lexikon
2.Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár
Ez egy valódi kordokumentum, nagy szerencse, hogy előkerült!
VálaszTörlés