Mama imakönyve

Mama imakönyve

Száz éves a szlovák imakönyv II. kiadása

„ Imád: forma-tartalmat adj neki!

A szó gyönge-jótett erőt ad neki.”

SZÁDI



A szlovák imakönyv



      Minap, a könyvespolc rendezgetése közben kezembe került az általam igen nagyra becsült anyósom (Mama), néhai Pluhár Antalné Mráz Ilona szlovák imakönyve, mely egyúttal párom féltve őrzött, s talán egyetlen öröksége [1]. Oly régen lapozgathattam az imádságos könyvet, hogy újszerűnek tűnt az első lapon a kézírás: „Mráz Ilona. Született 1904 Február 13 kán. Fehér Megye Sósskut.” Az ismerősnek tűnő szálkás betűket összehasonlítva egy 1911-es keltezésű levelezőlap kézírásával, sejtésem beigazolódott, hogy az a Czigányik nagymama írása. Így derült ki, a talán nem is rendhagyó történet, hogy az impozáns méretű és míves imakönyvből két nemzedék asszonya imádkozott, és volt elválaszthatatlan társa a vasárnapi miséken. S az imádságos könyv lapjai között megbúvó szentképek, még inkább- immáron 50-100 éves-préselt virágok, virágszirmok megannyi történet szereplői, megannyi emlék tanúi ?! 

Mráz család-1918

Anyósom édesanyja, a sóskúti Czigányik Ilona, a tárnoki Mráz Mihályhoz ment férjhez, esküvőjük Tárnokon volt ~1897-ben, ezután költöztek Sóskútra a nagymama szülőházába.

 Az archív családi fotón (1918), a környék köztiszteletének örvendő, mindenki nagymamájának nevezett, tekintélyes asszony, látható ragaszkodással tartja kezében az imakönyvet, és - mai otthonunkban a régi családi kép fölött emlékeztetőül függő –rózsafüzért.

      A nagymama elhunytakor, 1949-ban Duchovics Iván plébános szokatlan gesztussal, személyes levélben értesítette s vigasztalta, az akkor 12 éves, hosszabb ideig Pozsonyban tartózkodó unokát (páromat), tudván mennyire imádta nagymamáját.

✤

Festetics-kódex

    Imakönyv (líber precum) tág értelemben vallásos szövegek és énekek gyűjteménye, szoros értelemben az Egyház jóváhagyásával kiadott, az imádkozás megkönnyítését célzó, kész imádságokat tartalmazó könyv. Története az ókeresztény-bencés időszak (13. sz)-ig nyúlik vissza [2].

A magyarországi imakönyveket tekintve:

● A kézzel írt imakönyvek a középkor elejétől a Festetics és a Czech - kódex.

● Az első nagyszabású nyomtatott imakönyv a Pázmány Péter Imádságos könyve (Grác,1606).

      Az imakönyvek értékes pedagógiai és kateketikai segédeszközök, tükrözik az Egyház, a teológia és a művelődés történetét is. Illusztrációik, kötéseik ötvösmunkái a keresztény művészet kiemelkedő alkotásai.

      Az imakönyv azonban elsősorban a személyes, elmélyült hitélet eszköze. Gyakran bensőséges, szinte személyes kapcsolat alakul ki az imakönyv és tulajdonosa között („az én imakönyvem”). Az érzelmi kötődést mélyíti, hogy imakönyvet általában ajándékba kap az ember (szülőktől, kereszt-bérmaszülőktől).

      Az imakönyvekben a szentképek a könyvjelző és a színes illusztráció, emléktárgy szerepét töltik be. Régebben az imakönyv lapjai között őrizték a szentelt búza egy-egy szárát, az úrnapi körmenet sátrait díszítő virágok néhány szirmát, fiatal lányok a választott fiú által a misén odacsúsztatott virágszálat, melyet sokan egész életük folyamán, az imakönyv lapjai közé préselve, emlékként őrizték.

✤

 

     A magyar és szlovák nyelvű imakönyvet Hromada (Halász) József (1860-1929), Tárnok legnevezetesebb tanítója állította össze, aki népoktatói munkáját Tárnokon 46 éven át végezte, s akit a Magyar Tudományos Akadémia 1925-ben Wodianer- díjban részesített, a népoktatás területén végzett kiváló érdemei elismeréseként.

Hromada József az imakönyv összeállításánál felhasználta Bresztyánszky András Sóskút lelkipásztorának imádságos könyvét, aki a szláv irodalmi nyelv megteremtésében Bernolák Antalt követte, annak nyelvtanát lefordította latinból-németre.

Brestyánszky András (1769-1842) katolikus pap és szakíró, Sóskúton a leghosszabb ideig szolgáló plébános, aki 1797-től egészen haláláig, 1842-ig volt a falu nagy tiszteletben álló lelkipásztora.

Hromada imádságos- és énekes könyve Tárnok mellet Sóskúton is igen népszerű volt. Először 1897-ben, másodszor 1914-ben adták ki Budapesten. Sóskúton különösen a II. kiadás volt népszerű.

Az imakönyv első oldalának magyar fordítása:

Az ég hangjának

 vízhangja

Imádságos és énekes könyv

különösen Tárnok község lakósainak (Fejér vármegye)

kiadatott és megíratott

HROMADA JÓZSEF

híres községi szervezö és fötanító által

szlovák és magyar nyelven

Több oldala azonos egy régi sóskúti pap

Bresztyánszky András írásával.

Budapest 2014. november

Zalavári Sándor

JEGYZET:

(1) Nejem, az őt megillető örökrészről, szeretett Antal öccse javára lemondott, hogy segítse őt, vállalva új családjának, gyermekének okozó hátrányt is. Ez, a korszakos örökösödési történelemben szokatlan, vagy legalább is ritka döntés még az öccsét, és a közjegyzőt is meglepte, aki magyarázatot, és indoklást kért.

A testvér már rég elhunyt, de az élet, vagy nevezhetjük sorsnak is, néha felettébb hálátlannak mutatkozik, sőt kegyetlen is néha. Egy hosszabb idő után, gépkocsival Bia felöl jövet, szemünkkel a házat keresve, felkészületlenül ért bennünket a lebontott szülőház „hűlthelye”: Még most is fülembe cseng a fájdalmas zokogás, annyira arculcsapásként érte páromat a szülőház „eltűnése”.

(2) A világ legrégebbi ismert, bőrlapokra kézzel írt zsidó imakönyv, becslések szerint i.sz. után 840 körül íródhatott.

FORRÁS:

a. Pechány Adolf: Magyarországi tótok. Felső magyarországi Kiadó-Miskolc-2000.

b. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp.:Hornyánszky.1891.

c. Magyar Katolikus Lexikon

d. Tárnok Nagyközség honlapja.www.tarnok.hu

e. múlt<<kor negyedéves történelmi magazin.2014. szeptember.

f. Slovakische Grammatik. Veffasst von Anton Bernolák. Buda, 1817. Li.P.