Funduklin

Funduklin

Halottak-völgye

A természet varázsát ontja bőven.

  A fűben, a virágban és a kőben.

    Ó nincs a földön oly silány anyag,

      Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;

         De nincs oly jó, melyben ne volna vész,

           Ha balga módra véle visszaélsz!

                                            W. Shakespeare

                             

Elemistaként, korosztályunknak a Sztávka szélén húzódó Funduklin–völgy egyik helyszíne volt az akkoriban nagyon kedvelt hadijátékokra, számháborúkra, de más, szolidabb játékokra is, s ahol egyúttal, főleg tavasszal és kora nyári időszakban a mezei virágok kavalkádjában is gyönyörködhettünk. A mai nemzedék talán nem is hallott a sóskúti völgyről, s a funduklin kifejezést hallva, azt–a 20. század második felétől méltán népszerű-érdi Fundoklia-völggyel azonosítja. Tegyünk tehát egy kis kirándulást a sóskúti fennsíkon és völgyünkben, kutassuk fel a kevés írott forrást, mely–ha csak érintőlegesen is-a Funduklinnal foglalkozik.

 

1.Funduklin-2.Fundoklia

A Sóskúti-fennsík a Budai hegység nyugati előterében helyezkedik el. Önálló kistájnak is tekinthetjük, melyet északról a Biai erdő, keletről az Érdi-fennsík, illetve a Szidónia-völgy, délről a Mezőföld északi pereme, keletről a Benta-patak határol. A főváros déli-délnyugati táját több kisebb egységre oszthatjuk (Tétényi-fennsík, Budaörsi és Zsámbéki medence, Sóskúti-fennsík), de mind geológiai jellemzőik, mind az emberi történelemben játszott szerepük egymáshoz kapcsolja őket. A Sóskúti-fennsík, egyes helynév felsorolásban Nagy-mezőként, vagy Sóskúti legelőként is szerepel, s egyes leírások a tágabb területet Érd-Sóskút fennsíkként is aposztrofálják.

     E területen az uralkodó kőzet a mészkő. Az igazán nem fiatal, 16-15 millió éves lajta–mészkő a tortonai tenger maradványa, mely Sóskút határában a felszínen is található. A fennsík többi részét az előbbire rátelepült, 13-12 millió éves szarmata mészkő uralja, amely a csökkent sótartalmú szarmata tenger parti fáciesének maradványa. A felső-pleisztocén lösz csak foltokban maradt meg. A fennsík déli, délnyugati lejtői élvezik a nap bőséges adományát. A lehulló csapadék gyorsan beszivárog a mészkő repedésein és a felszín alatt fojtatja útját a Benta-patak, illetve a Duna irányába. S ami tárgyalt témánkat leginkább érinti, a nyári intenzív záporok vízfeleslege a vízmosásokban lezúdulva eróziós szurdokvölgyeket alakított ki, fokozva a táj változatosságát. Tehát leszögezhetjük, hogy Sóskút keleti határában, a fennsíkba mélyülő aszóvölgy kialakulásában-a közeli érdi Fundoklia-völgyhöz[1] hasonlóan-a tektonikai preformáltság és a lefolyó vizek időszakos eróziós munkája játszotta a szerepet. Ugyanakkor, míg a Fundoklia-völgy északnyugat-délkelet csapásirányú, addig a Funduklin-völgy déli irányban futó aszóvölgy. Az előbbinél a déli napsütés nem éri a meredek lejtőjű árok alsó részét, s a völgy mélyét hűvös, párás levegő üli meg, melynek eredménye: változatos, s védett értékekben gazdag növényvilág. Az utóbbinál a völgy mindkét oldala és az alja is napos, emiatt a növényzete egyhangúbb, de azért ez értékét nem kisebbíti.

     A Funduklin-völgy bejárata Sóskút délkeleti részén a sztávkai borospincék közelében (ma Wesselényi utca), a dűlő északi részén nyílik, amelyet keletről a Doberdó, nyugatról pedig a Sztávka területe határol. A több mint ezer méter hosszúságú völgy állandó vízfolyással nem rendelkezik, de a korabeli térképek szerint még az 1800-as években is állandó vízfolyásként táplálta a Benta-patakot. Ma intenzívebb csapadék esetén, vagy hóolvadás után kis hozamú patakocska csörgedezhet az alján.

Ezek után kíséreljük meg völgyünk nevének eredetét felkutatni:

     A Funduklin név több száz éves, mint ahogy II. katonai felmérés is bizonyítja (Néhány korabeli, német és vegyes nyelvű térképen Funduklia, Fundokla elnevezés szerepel). Az elnevezés eredetét illetően ugyanakkor csupán hipotézisekre hagyatkozhatunk. A település sok évszázados múltjának nemzetiségeit tekintve a szerb áll legközelebb a kérdés megválaszolásához. A fundukli szó egyes szerb nyelvjárásban mogyorót jelent. A név gyakran a hely valamely sajátosságát fejezi ki, esetünkben ez talán, a völgyet hajdanában ellepő mogyorócserje, s a gyakori dús „mogyorószüret”érdemelte ki a Funduklin nevet az akkori lakosság részéről, mely aztán végleg beágyazódott a település hely-és dűlőneveinek sorába.

     Mint tudjuk, a szerbek (délszlávok) szórványosan először 1659-ben, majd 1666-ban, és a törökök kiűzése után 1694-ben jelentek meg Sóskúton és szomszédos falvakban, több hullámban. Az 1695 évi összeírás szerint rácok lakják a falut. Bél Mátyás híres munkájában az 1730-as évek táján „szerb falunak” nevezi Sóskút községet. Viszontagságos történelmük (vándorló rácok, pópájuk elitélése stb.) ellenére, mély nyomot hagytak a településen [2].

     A völgy legújabb kori névadása Halász Árpádtól származik. Kutatása során Halottak-völgyének nevezte el. Csak találgatni lehet, de a kaptárfülkék funkcióját érintő sok elmélet közül az egyik szerint, a vakablakos sziklák kelta néptörzsek urnatemetkezési helyei voltak, s talán az ott fellelt kaptárfülkék inspirálták a névadást.

A Funduklin-völgy kutatási története az eddig ismert adatok alapján:

·         1942-ben Halász Árpád geológus végzett a völgyben kutatásokat, de csak 1988-ban ismertette azok eredményeit.

·         1989-as években Mihály Péter bejárta az akkor ismert kaptárkő lelőhelyeket, és egy egységes módszer szerint adatait feldolgozta.

·         1998-ban Kun András botanikus is megemlékezett a terület növényzetéről, és jelzett a hegy löszgyepjében előforduló ritka növényfajtákat.

·         2006 júliusában az Etyeki-dombságban, s ezen belül Sóskút környékén botanizálva Somlyay Lajos a Kálvária-hegyen és a sóskúti Funduklin-völgyben is végzett gyűjtőmunkát.

·         2010-2011-ben TÉKA program keretében a kaptárkövek felmérése GPS-alapú helymeghatározással történt. Ebben is részt vett Mihály Péter a kaptárkövek neves kutatója.

M.P.felmérése-1989

     Mint bevezetőnkben említettük, a Tétényi-fennsíkon, beleértve az Érdi, és Sóskúti–fennsíkot, a szarmata (elterjedt nevén sóskúti) mészkő nagy vastagságban és területi elterjedésben van jelen. Ebben a porózus, könnyen faragható kőzetben találjuk a Funduklin-völgy kaptárköveit is. A sóskúti mészkő viszonylag jó fagyálló tulajdonsága miatt Budapest, sőt a monarchia egész területének építő és díszkövévé vált. ( Került innen kő a londoni parlamenthez is). A fennsíkokon és völgyünkben is, több helyen egykori kőbányászat nyomait láthatjuk, s a felszíni kőbányászat mellet függőleges tárnák, kavernák nyomait is a völgy környékén (Pld Antal-bánya). A völgy alsó harmadában pedig még a 19. század elején is mészégetés folyt. 

     A völgy Doberdó felé eső oldalában több mészkővonulat húzódik, ahol a völgyet első ízben kutató Halász Árpád több kaptárfülkét talált s az egyik sziklán rovásfeliratot. A rovásfelirat nem fogadható el ténynek, mert nincs semmivel sem igazolva, s a későbbi felmérések sem találták nyomát.

A fülkék kifaragása a kopár völgyoldalban kipreparálódott, látványos szarmata mészkősziklák falába történt. A déli I. sziklán 2 db kaptárfülke mélyül. A sziklavonulat két végén mesterségesen kialakított nyílás van, amelyeket szűk folyosó köt össze. A 150 méterre, északra lévő II. számú sziklatömbön szintén 2 db fülke található. A különleges formájú 2. fülke mellett, egy nagyméretű faragott üreg mélyül a szikla nyugati oldalába. Megállapítható, hogy a fülkék egykori faragóit, alkotásuk helyszínének kiválasztásában egyszerű gyakorlati okok vezették: a kövek könnyű faraghatósága és tartóssága. Fontos még kihangsúlyozni, hogy a fülkék faragásához leginkább természetes, eredeti sziklaképződmények szolgáltak alapul.

A kaptárfülkék nyilvántartására és kezelésére a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) egyedi tájérték modulja szolgál.

(A kaptárfülkék keletkezéséről és szerepéről a „Kaptárfülkék a sóskúti Kálvárián” című írás foglalkozik bővebben)

     A Sóskúti-fennsík és a fennsíkba mélyen bevágódó aszóvölgy, a természet iránt érdeklődőknek igazi élményt jelent. A terület természeti értékekben gazdag. Számos növénytársulásából több, védelemre és fokozott védelemre szorul. Nagy állományban él itt az árvalányhaj, gyakori a tavaszi kankalin és hérics, homoki pimpó, kisvirági hunyor, továbbá számos rózsaféle, beleértve a kökényt és galagonyát is.

Orbáncfű

A legutóbbi években, völgyünkben botanizáló szakemberek több, hazánkban is ritka növényfajokra bukkantak: Karcsú orbáncfű (Hypericum elegans Steph.), Vízparti füzike (Epilobium dodonaet Vill.), Vetővirág (Apró vetővirág) (Sternbergia colchiciflora W.et K.). E növények előfordulási helye: löszgyepek, sztyepprétek, törmeléklejtők.

     Nem feledkezhetünk meg a gazdag állatvilágról sem. Él itt több védett gyíkfaj és cickányfélék, de erdei sikló is előfordul. Találkozhatunk a fűrészes lábú szöcskével, fecskefarkú pillangóval és számos énekesmadárral.

     A völgy és a környék lankái, évszakonként különböző arcukkal fordulnak felénk. Ha útnak indulnánk és körbejárnánk a fennsíkot és völgyünket, tavasszal virág köntösbe öltöző völgy és környéke, benne a tavaszi hérics aranyló színei fogadnának. Nyáron a lágy szellőtől hullámzó árvalányhaj hatalmas szőnyege, a sok ezernyi tücsök, szívet melengető hangos ciripelése. Emlékezetes látvánnyal jelentkezik az ősz is a maga, a múló időre emlékeztető rozsdásbarna, bordó és vörös színeivel. Később az őszi esők, majd a tél, amikor vakítóan fehér hótakaróba burkolózik az egész táj, majd az ismét előröl kezdődik minden, új színek jönnek, s az új hangok talán új hangszereléssel jelentkeznek a régi tájon.

     Végezetül hangsúlyozottan ki kell emelni, a Funduklin-völgy történelmileg és tájképileg is különleges érték. Az itteni növény-és állatvilágot, kaptárköveket, a környék felhagyott kőbányáival együtt mindenképpen meg kell őrizni az utókor számára. Ehhez jobban meg kell ismernünk völgyünket, s ezen ismeretek birtokában a Funduklin-völgy méltóbban foglalhatná el helyét a természeti értékeink sorában.

     Az alábbi szép gondolatokat megfogalmazó Mikszáth Kálmán soraival zárjuk írásunkat:”Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük.”  

Budapest 2013.november

Zalavári Sándor

JEGYZET:

1. A korábban Mély-ároknak nevezett Fundoklia névadásáról a fellehető írott forrásokban nem találunk magyarázatot, az a 19. század második felében a „nép ajkán” születhetett. A két völgy közel van egymáshoz, Halász Árpád „ikertestvéreket” emlegetett írásában. Csak találgathatunk, de az is egy lehetőség, hogy a magyarázat a Fundoklia névre, a történelmi névnek tekinthető Funduklin név átköltése a helyi lakók részéről.

2. A szerbek jelentős szerepét a település életében, a falu községbírói hivatalának hajdani pecsétjei is jelzik. A 18-19 században használt pecsétek (SOSKOT, SOSKO, SOOSKUTS) „szerb” házilagos kivitelűek lehetnek, magyar vésnök nem torzíthatta volna el ezeken Sóskút község nevét, ahol 1696-ban a bírót Matkónak, a lelkészt pedig Pop Milutinak hívják.

Az 1740-es években a sóskúti délszlávok részben Ráckeresztúrra települtek, részben elűzték őket pópájuk rablásba keveredése miatt. Helyükbe 1747 táján katolikus szlovák és német ajkúakat telepítettek, akiknek leszármazottjai ma is itt élnek. Ugyanakkor a szerbek sem tűnhettek el teljesen. Voltak, akik beházasodtak más nemzetiségű családba és ezek maradhattak, vagy néhány család később visszaszivároghatott. Ezt bizonyíthatják a máig élő szerb hangzású nevek: Markovics,Terkovics, Pátrovics stb.

FORRÁS:

a. KITABELLA XII.évf.1 sz. Debrecen 2007.Thalictrum foetidum L.az Etyeki-dombságban. SOMLYAI LAJOS. Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára.

b. KAPTÁRKŐ LELŐHELYEK ÉRD KÖRNYÉK. Mihály Péter. F MT 13 szám. 2004.Érd.

c. Érdi krónika Érd természeti képe, múltja, és lakói. Honismereti olvasókönyv. Dr. Kubassek János.

d. SZAKRÁLIS KŐEMLÉKEINK. Kaptárkövek Magyarországon. TÉKA program. Vidékfejlesztési Min. 2011

e. Érd természeti és műemléki értékei. Környezetvédő egyesület. Érd.

f. Mi lesz veled Fundoklia. Halász Antal. Érd center.

g. Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876. PML-4 Bp.1982.

h. Tétényi fennsík tanösvény. Zöld jövő Környezetvédelmi Egyesület 2005.

i. Károly János: Fejér vármegye története. V.kötet-1904.

j. Érd és környéke növényföldrajza és növénytársulásai. Uhrin Gábor. F MT 14. sz.-2005.

k. FML. Sóskúti határ rajzolatja-1837-Horváth János.