Iskolaszék

        Epizódok

Sóskút történelméböl

             2.

Iskolaszék

Pillanatfelvétel a 19. századvég Sóskút elemi iskolájának életéből

A gyermeki lélek az a tabula rasa,

amelyre a jövendőt írják fel a tanítók.

Juhász Gyula



 

Eredeti jkv. kivonat részlet

Iskolaszék az 1868. évi XXXVIII. tv. értelmében  „a községi népoktatási intézmények” első fokú hatósága volt, amelynek feladata a tankötelezettségre, valamint a működés anyagi, tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó törvényi előírások érvényesítése, az intézmény tevékenységének felügyelete és a községi elöljáróság rendszeres tájékoztatása. Kilenctagú testület volt, amelyben helyet kapott a helybeli lelkész és a tanító, valamint a helység lakósainak képviselői, „lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyének”.

Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai munkára. Ellenőrizte a törvény betartását, a tandíj beszedését, a mulasztások igazolását, rendelkezett az iskolaépület javíttatásáról, taneszközök beszerzéséről. Képviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító és a szülők közötti vitás kérdésekben.

Később, az 1876-évi törvény alapján a felekezeti népiskolák mellé is szerveztek iskolaszékeket. De megszervezték az állami felügyeleti rendszert is: az állami tanfelügyelők mind az állami-községi, mind a felekezeti népiskolákat ellenőrizték.

Az iskolaszék intézményének sorsa a későbbiekben meglehetősen viszontagságosan alakult, de ennek értékelése külön tanulmányt érdemelne.

*

      Az 1890. évi május hó 18-án megtartott iskolaszéki gyűlés előzménye, a székesfehérvári káptalannak a helyi plébánoshoz írt levele, amelyben már az 1890/91-es tanévre a IV. osztály felállítását szorgalmazza Sóskút községben.

Az iskolaszéki gyűlés jegyzőkönyve kivonatának másolata:

Kivonat.

Sóskúton 1890. évi május hó 18-án a rom. kath. iskolaszék által tartott gyűlésében felvett

Jegyzőkönyvről.

Jelen voltak: főt. Czeizel Venantius plébános, mint elnök, Reiner Péter, Ábel Károly, Cserveni János, Marczis János, Czeilinger Mihály, Kuzsel József, Chrenkó Pál, mint iskolaszéki tagok és Veszely Vilmos főtanító, mint iskolaszéki jegyző.

      Olvastatott a székesfejérvári káptalan helynök úr ő nagyméltóságának 1890 évi május hó 4-én 591. sz. alatt a helybeli nagyon tisz. plébános úrhoz czímzett levele, melyben Sóskut községben a IV. osztály felállítását s annak 1890/91-ik tanév elején leendő megnyitását szorgalmazza.

Határozat.

      Sóskut községben 1889. tanévre összeíratott 361 tanköteles, ebből látogatta az iskolát 342, a hiányzó 19 számból 2 Budapesten reáliskolába jár, 17 pedig, más községben, mint cseléd szolgál.

      A beiratkozott tankötelesből leszámítandó még 10%, kik részint betegeskedés, részint pedig, mint vagyontalan szülők gyermekei ruha hiányában az iskolát rendesen nem látogatják, maradt tehát rendes iskolalátogató 308, ezen tankötelesek pedig a rendelkezésre álló és kellőleg fölszerelt 11 m. és 41 cm. hosszú, 6,70 széles és 3.75 m. magas-három tanteremben oly könnyen elférnek, hogy a túltömöttség még a hosszú évek során át is nem fog bekövetkezni!

      De addig is az iskola fenntartása a községre nézve oly elviselhetetlen terheket von maga után, hogy azokat feljebb emelni s úgy is elszegényedett adózó népre újabb terheket kívánni a lehetetlenséggel határos, mert már az eddigieket is egyáltalában képtelen fizetni, mert filokszera határukban lévő összes szőleinket már elpusztította, földjeik pedig oly rosszak, hogy alig teremné meg az élelemhez megkívántató legszükségesebbeket is, nemhogy még ebből valami eladásra kerülne.

      Megemlítjük csak az eddigi fizetéseket is.

      I.      Főtanító készpénz fizetése………………100 frt.

      II.    Két osztály tanító………………………...700 "

      III.   Óvónő…………………………………… 300 "

      IV.   Óvó dajka………………………………..  60 "

      V.     Iskola fűtő bére………………………….  30 "

      VI.   Óvoda helyiségért haszonbér…………… 90 "

      VII.  Iskolák úgy óvoda fűtése valamint a tanítók és

               óvónő conventiós fája…………………   160 "

      VIII.Az iskola épület fenntartása…………….. 60 "

       IX.  Ugyanannak tűz elleni biztosítása………  28 "

                                         Összesen                           1528 frt.

      A község összes állami adója pedig tesz 11459 frtot, eszerint csupán az iskola fenntartására 14% községi adó vetendő évenként ki.

      Az itt előhozottak figyelembe vétele után kénytelen az alulirt iskolaszék érett megfontolás után határozatilag kimondani, hogy tekintve az iskolatermek nagyságát s azok elégségét valamint az újabbi terheknek elviselhetetlenségét úgy az óvoda felállítása által tett végső anyagi erők megfeszítését kénytelen kijelenteni, hogy a IV. osztályt a község önerejéből felállítani egyáltalában képtelen.

      Egyéb tárgy nem lévén elnök a gyűlést bezárja, a jegyzőkönyv hitelesítésére Reiner Péter és Kuzsel József urakat kéri föl.

Reiner Péter sk. ,Kuzsel József sk., Veszely Vilmos jegyzőkönyvvezető.

      Mint - a különböző forrásból szerzett ismereteink alapján - tudjuk, a gyűlés határozata csupán elodázni tudta a IV. osztály beindítását. A Fejér vármegye királyi tanfelügyelőségének, Dr. Steiner Fülöp megyés püspökhöz írt levele meggyorsította azt, így a gyűléstől számított néhány éven belül sor került a IV. osztály felállítására, majd nemsokára a VI. osztály felállítására is, mindez még a három tantermes iskolában.

A tárgyalt iskolaszéki gyűlés eredményességét azonban elvitatni nem lehet, mivel - bár más jelzések is ösztönözték -1906-ben megépült az új, emeletes hét tantermes iskola, mely akkoriban Fejér megye legkorszerűbb iskolája volt.

Zalavári Sándor

JEGYZET:

A jegyzőkönyv kivonat másolatában ragaszkodtunk az eredeti szöveg helyesírásához, néhány ékezetet pótoltunk, de meghagytuk a helynév akkori írásformáját.

FORRÁS:

1.Székesfehérvár Püspöki Levéltár.

2 WWW.kislexikon.hu